Mécs Imre (Budapest, 1933. szeptember 4. –) magyar
villamosmérnök, politikus
Édesapja egy felvidéki falu tanítójának orvos fia volt.
Édesanyja nyelvtanár, nemesi családból származott.
Mécs Imre 1951-ben a budapesti Eötvös Gimnáziumban
érettségizett. Felvételt nyert a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára.
1956-ban eljárt a Petőfi Kör vitáira. Részt vett a
forradalomban, a nemzetőrség szervezésében. Később szerepet vállalt az
ellenállásban, amelyet az egyetemek, a munkáscsoportok és a felkelő csapatok
részvételével szerveztek.
Egy év múlva letartóztatták, „a népköztársaság
megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért” halálra ítélték. Az
ítéletet aztán életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.
1963 márciusában az általános amnesztia keretében szabadult.
Három évig rendőri felügyelet alatt állt, tíz évig politikai jogvesztés
sújtotta, és problémákat okozott számára az elhelyezkedés.
Éveken keresztül próbálkozott kérvényeivel, hogy
lediplomázhasson, de csak 1975-ben szerezhette meg villamosmérnöki oklevelét.
Tudományos fokozatot nem szerezhetett, kutatóintézetben nem dolgozhatott, annak
ellenére, hogy harminckét szabadalma van az elektronika különböző
szakterületein, és hatvan cikke jelent meg magyar és külföldi folyóiratokban.
1975-től szerveződő demokratikus ellenzékkel működött
együtt, aláírta a csehszlovákiai Charta ’77 mozgalom bebörtönzött vezetői
melletti szolidaritási nyilatkozatot. 1983-ban beszédéért rendőrhatósági
figyelmeztetést kapott, állásából elbocsátották. A Duna Kör tagja, és
népszavazást kezdeményezett a bős–nagymarosi vízlépcső kérdésében.
1988-ban bekerült az SZDSZ ügyvivői testületébe, e tisztében
1996. novemberig az összes tisztújítás alkalmával bizalmat kapott.
Mécs Imre beszédének idézete Nagy Imre és mártírtársai
újratemetésén, 1989. június 16. „Nézzenek magukba a gyilkosok, az őket
segítők, a passzív beletörődők, a passzív gyilkosok, a mindent elnézők, a
semmiről semmit sem tudni akarók, a fejüket igába hajtók, a kényelmesek, a
tunyalelkűek, a posvány jelleműek, a hazát pusztítók, az árulók, a
semmi-emberek. S nézzenek magukba a ,,tiszta,, emberek. Miként tűrhették
mindezt évtizedekig?”
1997. január 16-án a Francia Becsületrend tiszti fokozatával
tüntették ki.
Az 1990. évi országgyűlési választásokon képviselő lett,
majd a honvédelmi állandó bizottságnak és nemzetbiztonsági különbizottságnak a
tagja.
2010 óta civil mozgalmak szervezője és résztvevője. A
Szabadság téri ellenállás (Tiszta emlékezettel a szabadságért, a demokráciáért
- csoport) arca, szervezője, résztvevője, felszólalója, majd a Visszahozzuk a
forradalom lángját civil mozgalom elindítója és szervezője. A Városligetért is
kiállt, tüntetések, megmozdulások állandó résztvevője.
Milyen volt az ellenállásban részt venni?
VálaszTörlés