Angyal István (1928–1958) Auschwitzból - ahol elvesztette édesanyját és nővérét - tért haza Budapestre. A kommunizmus sztálini válfajából kiábrándult, például fejjel lefelé felakasztotta Sztálin képét az illemhelyén, ami akkor életveszélyes vállalkozás volt. Az ELTE Bölcsészettudományi Karra iratkozott be, de nem végezte el, hanem elment Dunaújvárosba építésvezetőnek. A forradalomban az első naptól kezdve tevékenyen részt vett. A Tűzoltó utcai fegyveres felkelők parancsnoka lett. Csoportja harcolt a megszállók ellen, sok tankot és páncélozott kocsit semmisítettek meg. Fellépett az egyéni terror ellen, huszonnégy ávós sorkatonát őrizetbe vett és etetett a forradalmi napokban. „ Valóban angyal ” – mondták sokan. Kommunista funkcionáriusok háza elé, ezek kérésére, védőőrizetet állított. A szovjet inváziót követően a Tűzoltó utcaiak november 7-ig folytatták a fegyveres ellenállást. Ezután Angyal a Péterfy Sándor utcai kórházban rendezkedett be, röplapok írásával és sokszorosí...